Kecze-Hady pincészet - Zsófia és Zsombor 2015
A Tisztelt Olvasó már az előző cikkből kitalálhatta, hogy portfolió kóstolón voltam az aszófői Kecze-Hady pincénél. Igen, ez még 2018-ban volt, a Corinthia szállóban rendezett Bordói November nagykóstolón. Ott találkoztunk először, és onnan jöttem el a legkiválóbb emlékekkel, amikre most ráfejelt az újrakóstolás élményanyaga. Annyira friss, olyan őszintén természetes borokat ismertem meg, amikre a legjobb értelemben alkalmazandó a 'kézműves borok' kifejezés.
A fehérborok nagyon szép, egységes stílusú hordózását az előző cikkben (Kecze-Hady Pincészet - Rizlingli (rizlingszilváni) 2017) már méltattam, és ez vonatkozik az Örökség chardonnay-ra és a Bor'Dame olaszrizlingre is. Most a vörösek vannak soron, mert ne feledjük, hogy a filoxéra előtt a Balaton-felvidék is (nem csak a Dél-Balaton) jelentős vörösbortermő vidék volt, hiszen kiváló adottságai miatt a késői szőlőfajták teljes érettségét is biztonsággal el lehet érni. Ma még van tere az ilyen irányú változásnak, így - dacára annak, hogy nagyon ismert északi-parti termelők évente megrendezik a Vörös Balaton kóstolót - a vörösborok még különösen izgalmas felfedezendő újdonságot jelentenek. Ennek két szép példáját mutatom be most, és még egy következő cikkre is marad anyagom...
Zsófia cuvée 2015
Mosolygós és élettel teli bor, eléggé feminin. Csillogó rubinszín ital, jelentős extraktot sejtető templomablakokkal. Illatban, ízben egyaránt csupa piros szín, napfény és derű. Gyümölcsössége annyira primer, hogy még így 4 év után is kiérződik a franc elsődleges, erjedés utáni ízvilága, bár portugieser is gazdagítja a küvét, ettől lesz annyira fiatalos és kerekded. Fő zamatai töppedt meggy, fekete szeder. Lágyan és édesen öleli körbe a hordó vaníliája, s elő-előrukkol egy-egy tűhegynyi murcis csípősség. Csodásan koncentrált, szépen egybeérett és még fejlődő textúrát mutat, de könnyű tud maradni. Egészen szekszárdias stílusú bor, biztosan a portugieser miatt. Keves, púderos tannin teszi teljessé és támasztja meg a zamatos gyümölcsösséget. Burgundis pohárból kezdtem a kóstolást, de ez felerősítette a savakat. Egyenes falú bordói pohár bizonyult számára megfelelőnek, így tudnak elmélyülni a piros bogyós zamatok. Közepes lecsengése kicsit sem lekváros, hanem friss marad és élő. Erre mondják, hogy vibráló bor. Csak a megfelelő pohárból kóstoljuk!
Zsombor cuvée 2015
Sötétebb bíborszín, néhol meg-megvillanó lilás reflexekkel. Ennél a bornál fogalmazódott meg bennem, hogy végre egy pincészet, akinél karaktere van a 2015-ös évjáratnak. Tartása van, nem kenődik el és lágyul szét, mint a 15-ös évjárat oly sok másik pincénél. 2015-ben nagyon jól kötött a szőlő virágzáskor - magyarázza Kecze Zoltán - így aki ennek megörülve mennyiségre ment, és nem dobált le sok fürtöt, annak valamelyest eljellegtelenedhetett a bora. Szóban forgó borunknál erről szó sincs. Kicsit szigorúbb, mint a Zsófia, talán olaszosabb hangvételűnek mondanám, de a szellőztetéssel szépen kerekedik és egyre rétegzettebb lesz. Gurulós meggyes ízei felidézik a Zsófiát, de ebben a borban erőteljesebben érvényesül a cabernet sauvignon, így sötétebb tónusú, főként feketeribiszkés az ízkép, amit a franc meggyessége csak gazdagít. Annyi bizonyos, hogy ez a nagy testvér, a báty a Zsófia mellett, maszkulin, jelentősebb - de szépen beérett, fekete teás érzetű - de cseppet sem szárító vagy tolakodó tanninnal. Hatására azonban a gasztrobor irányába mozdul el az összkép. Illata még mindig fejlődő, de még bőven az elején. Szerintem 2-3 év múlva lesz a csúcsán a fűszeresség. Összességében gondosan megszerkesztett, még kiválóan érlelhető tétel, ami már most jól megközelíthető.
