Hilandar szerb kolostor (Áthosz hegy) - "Savino Pole" 2010
Az Áthosz-hegyi (XI. században alapított, többször bővített) Hilandar szerb monostor 2004-ben leégett. Mivel a monostort a szerb lelkiség központjának tartják, a szerb kormány számos adománnyal igyekezett fellendíteni a monostor helyreállítását. Ezek egyike volt a monostor modern borászatának létrehozása 2010-ben. Mivel a Szent Hegy többi kolostora elsősorban csak saját liturgiukus igényeik kielégítése céljából termel bort, úgy is mondhatjuk, hogy a Hilandar a Szent Hegy első és egyetlen kereskedelmi pincészetévé vált, valahogy úgy, mint a Pannonhalmi Apátsági Pincészet nálunk. A szerbek legalább olyan büszkék erre a borra, mint sajátjukra, holott földrajzilag ez görög bor, nem szerb. Tény azonban, hogy a bor készítését szerb borász kezek irányították (a belgrádi egyetem vezetésével), meg természetesen a kolostor szerb származású szerzetesei.
Milyen hatással lehet mindez a minőségre? A kérdést feltehetjük, de a választ a kóstolás azért nem adja meg, mert az összkép annyira egyöntetűen, és elemeire nem szedhetően, a legmagasabb minőségre törekvést tükrözi. S ehhez, tudjuk, együtt kell lennie minden elemnek. Kiváló terroir, szakszerű termelés, kíméletes szüret, gyors és profi feldolgozás, megfelelő hordó és tökéletes érlelési körülmények szükségesek hozzá. A Hilandar esetében mindez adott a 17 hektáron termelt cabernet franc és sauvignonok meg merlot-k (és számos más, szerb és görög bennszülött fajta: Prokupac, Vranac, Smederevka, Tzilavka, Corfu Black, Atiri, stb.) számára. Nem vitatható valószínűleg az sem, hogy a kolostor alapításával egyidejűleg létrehozott pince folyamatos használata, a Szent Száva óta felhalmozódott borászati tudás is hozzájárul a meggyőző minőséghez. A Hilandarban már Szent Száva (akinek alakja a szerbek számára olyan, mintha mi egybegyúrnánk Szent Imre és Szent Gellért alakját) óta a böjti napok kivételével minden zarándoknak adtak bort, nem csak a szerzetesek itták. Ehhez nyilván nagy mennyiségekre volt szükség. Az elmúlt 800 év alatt nyilván az is kiderült, melyek a legjobb termőhelyek.
Maga a bor sötét rubinszín, feketés maggal, a fáradtság legcsekélyebb jele nélkül. Gondoljunk bele: kilenc éves, de érzetre olyan friss, mintha legfeljebb 3-4 éves lenne. Nem így a komplexitása. Sauvignonra alapuló házasítás, remek érettségi állapotban. Gyümölcshangsúlyos, azonban az eleganciát szépen a fekete bogyósok köré rendezi a hordós és palackos érlelés fűszeressége. Tanninja közepes, integrált, az egész borból erő árad és megállapodottság. Kifejezetten jól kíséri a szerb ételeket (csevap, pljeskavica, ajvár), de magában is élvezetet nyújt. Nagyjából 90 pontos bor. A belgrádi repülőtéren 30 EUR, ami nem is feltétlenül eltúlzott ár, figyelembe véve, hogy egy Koch Csanád Cuvée-t is ennyiért kapunk meg. Kidolgozottságában pedig ez a bor is eléri azt a szintet. Még legalább 5 év van előtte, hiszen harmadlagos érleltség még meg sem jelent benne.
Ha valaki nem ijed meg egy szerb nyelvű (latinica) honlaptól, itt érdemes körülnézni: www.hilandar.info/strana_sr.php?strana_id=295.
