Árpád-hegyi pince - Szamorodni 2013 (édes)
Megemlékeztem már az Árpád-hegy pincéről röviden egy korábbi cikkemben itt Tokaji helyzetkép, de azóta is itt motoszkál ízlelőbimbóimban és agyamban az a szamorodni, amit a Tokaji Márciuson kóstoltam – az egyetlen édesbor volt – és markáns nyomot hagyott bennem. Azt az erőt és vitalitást nem felejtem el, ami áradt belőle, és még hozzátenném, hogy megragadott ennek az édesbornak az igazán uniszex jellege, más szóval édessége ellenére úgy ítéltem meg, hogy férfinak, nőnek egyaránt gazdag élményt adhat.
Varkoly Ádám, borász "civilben" egy másik, jelentős tokaji termelő cég szőlésze. Emellett a szerencsi termőterületek fellendítésével az utóbbi években egész népszerűségre tett szert. '17-ben Gál Tibor emlékdíjat kapott. Van olyan lengyel borszakíró, aki egyenesen az új Szepsyként emlegeti. No, azért ez már elismerés. www.niewinnepodroze.pl/arpad-hegyi-pince-wzrastajaca-gwiazda-tokaju/
A wow-faktor ott kezdődik, hogy ez a 2013-as szamorodni nem a dűlős tételek valamelyike, hanem a pincészet alap szamorodnija. Érdemes elgondolkodni, hogy mit nyújthatnak a dűlős tételek, ha már az alap is ilyen ütős. Édes szamorodni 170 g/l cukortartalommal, ami valaha 5 puttonyos aszú beltartalmának felelt meg. Mellé a 10-es alkohol csak jelzésértékűen „borosítja” az összképletet, így szépen engedi érvényesülni az aromatikát. Van itt minden: bőséggel hársfavirág, méz, kajszi, baracklekvár, exotikus gyümölcsök. Illatában különlegességek: keleti fűszerek, vanília, gyógyfüvek, pemetefű cukorka. A szőlőcukor édessége úgy simul rá az egész ízélményre, mint egy takaró, ahogy Babits fogalmazott elévülhetetlen versében:
Midőn az est, e lágyan takaró
fekete, síma bársonytakaró,
melyet terít egy óriási dajka,
a féltett földet lassan eltakarja
s oly óvatossan, hogy minden füszál
lágy leple alatt egyenessen áll
és nem kap a virágok szirma ráncot
s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán
nem veszti a szivárványos zománcot
és úgy pihennek e lepelnek árnyán,
e könnyü, síma, bársonyos lepelnek,
hogy nem is érzik e lepelt tehernek:
Csak az est szót helyettesítsük be a cukorra, és természetesen ez a takaró nem fekete-sima, hanem virágos-sima, és annyira sok, hogy az embernek még a torkát is kaparja, de ott van mögötte a 8,4-es sav, ami megtámasztja, és nem engedi elnehezülni.
Végezetül, ha azt hinnénk, hogy elértük az élmény csúcsát, a bor még előhozza a zöld tea finom-friss aromáját, ami kiegészíti és elevenen tartja egy végtelen hosszú lecsengésben. S a legjobb hír, hogy mindebből a '17-es évjáratot is már lepalackozták... viszont megkaparintani Budapesten csak futáros rendeléssel, közvetlenül a borásztól lehet.
