Várszegi Pincészet Petit Blanc 2015 (Wieland selection)
A borok világában azt szeretem a legjobban, hogy végtelenül változatos. Megunhatatlan. Stílusok, termelők, évjáratok - mind folyamatosan változnak, hoznak újat és mutatnak kísérleteket, kiforrt tételeket és álmokat...
A Várszegi pincészet a Borháló jelentős beszállítója, így ismertem meg őket, és már írtam korábban egy borukról. Azóta több más tételüket is kóstoltam, és ezekből kibontakozott a pincészet filozófiája. Amennyire én megértettem, ez abban áll, hogy a Dél-Balaton lágy, gyümölcshangsúlyos borokat adó területeit maximálisan e stílus szerint aknázzák ki, a közérthetőség és talán leginkább a hölgyek kedvéért boraikat rendszerint némi maradékcukorral iskolázzák, és nem túlzásba menően testesen. De ez a bor, a Wieland Petit Blanc most más. A Borháló 5 éves "születésnapja" alkalmából rendezett fogadáson kóstoltam.
Rendkívül érdekes kísérlet. 50% hordós érlelésű chardonnay és 50% fehérbornak kierjesztett pinot noir cuvée. Sötétebb szalmaszín ital. Fejlődésben lévő, viszonylag semleges illat, olyan "boros". Enyhén dohányfüstös érzet keretezi, nyilván a chardonnay fahordós érleléséból, de semmi nem válik manifesztté, illatban akár zárkózottnak is mondható. Visszafogott illata óriási kontrasztban áll a szájban érkező hirtelen és egészpályás banános letámadással. Ez nyilván a reduktívan kierjesztett chardonnayból érkező ízjegy, ami egy pillanatra uralni látszik a képletet, de a következő kortyban felülkerekedik rajta egy határozottan gumicukros, parfümös gyümölcsösség. Aztán feltűnik valamennyi tannin, legalábbis erre következtetek az elősejlő fekete tea ízből. Egyik ámulatból a másikba esek, ilyen kombót még soha nem kóstoltam. De a fekete tea kitart, vele együtt a banán és a gumicukor összességében olyan érzetet kelt, mintha koktélt innánk, miközben ezt a szokatlan struktúrát jól viszi a lendületes sav a hátán, esetleg lehetne egy hangyányival magasabb. Rozé jellegű szamócás ízek is felvillannak, azt mondhatni, hogy állandó változásban van az ízkép, mintha egy facebook oldalt lapoznánk végig. Modern felfogású, fiatalos eléggé összetett és különleges ízvilágú bor. Lecsengése közepes, de éppen elég ahhoz, hogy az ember megkívánjon még egy korttyal: milyen meglepetés jöhet még?
Ha jobban megnézem, végülis a Petit Blanc is híven tükrözi a borász feljebb vázolt filozófiáját. Kifejezetten meglepő tétel, újdonságot keresőknek. Nem is tudnék mondani hozzá ételpárosítást. Magában fedezném fel. Utólagos Valentin-napi meglepetésnek is jó lehet.
