Caliterra Tributo Cabernet Sauvignon 2007, Colchagua, Chile
Szépen sorjában, mert a választás némi magyarázatot igényel.
Az úgy történt, hogy Isztambulba kellett utaznom, és sajnos nem a bor miatt. Hogy jön ide a chilei bor? Magam is ezen csodálkoztam el a legjobban.
Azt hiszem, Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hogy egy szálloda - pláne egy nagy, nemzetközi lánc - nem tart magyar bort. Azt hittem, hogy Törökországban is elképzelhetetlen, hogy ne tartsanak török bort. Legalább a ház boraként. Talán egy valamivel nem számoltam: lássuk be, Törökország mohamedán ország. Van itt bortermelés, végül is nem kevés, azonban ki tudja, mi lesz belőle, mert a boltok polcain alig-alig lehet észrevenni egy pár palackot. És azok sem nagyon kelletik magukat, a fajta megjelölésén kívül a címke nem kidolgozott, a maximum megjelölés még annyi, hogy "sek kirmizi şarap", vagy "sek beyaz şarap", vagyis száraz vörösbor és száraz fehérbor, slussz. Érdekes ez az ország: Európa, a globalizált világ és a tradició, no meg a Közel-Kelet között egyensúlyoz érzetben - legalábbis a bevásárlóközpontok kínálata alapján. De egyértelműen a Nyugat felé húz, kivéve talán az édességes pultokat, no meg a bort.
Szóval úgy alakult, hogy a szállodában egy "happy hour" fogadás volt, és itt ezt a vörösbort szolgálták fel. Mivel már eleve pohárban hozták, örültem, hogy milyen szerencsém van, ez alatt a három nap alatt sem kell boros élményt nélkülöznöm, és íme, kóstolhatok egy - reményeim szerint jó - török bort. Reményeim nem váltak be.
Barnába hajló mély bíbor szín. Szűretlen, vagy már koránál fogva enyhén üledékes, mert apró szálkák úszkálnak a szemmel láthatóan viszkózus, nagy testű, lomha mozgású italban. Mély, portóit idéző, összetett, fejlődő, de még potenciállal rendelkező illat. Jellegében érezhetően újvilági (itt jöttem rá, hogy biztosan nem török bor, utóbb, csak nagy nehézségek árán szereztem meg a palackot), benne fekete cseresznye, feketeribiszke, meggylikőr, medvecukor.
Szájban nagyon magas alkohol nyit, de nem zavar, mert jön minden más is vele. Szépen integrált fa és tanninok - írtam először, aztán többszöri kóstolás után áthúztam, és javítottam: kicsit a lecsengésben kesernyés fa, és tanninok. Ez nyilván már a kor miatt van. De még három-négy éve igazán harmonikus lehetett. Ízében szépen ismétli az illatjegyeket, és még hozzáadódik egy kis füstös-dohányos jelleg. Érdekesen bordóias, óvilágias összképet ad az íz, holott az illat inkább újvilági maradt. Vörös húsokhoz, leginkább a birkaillatú köfte rudacskákhoz elsőrangú választás.
Közepesen hosszú, kellemesen cseresznyés lecsengés. Kb. 2500-at kérnék érte, ha kereskedő lennék.
Szóval jó, jó, de akkor is: chilei bort egy török szállodában??!
