Szentpéteri - Generosa 2019
A mai napig a COVID-19 miatt erősen ínséges időket éltünk bor tekintetében. Abból a szempontból legalábbis, hogy mint mindent, a borkóstolást is online kellett megélnünk. Persze ennek nem sok értelme van, ugyanezért nem nagyon hiszek a borkóstolási v-logokban sem. Mert ugyan mit ér felnyitni egy akármilyen csodás palackot, ha nincs lehetőség a napsütésben, szabad ég alatt, a teraszon, vagy a szőlőben, és főként az értő borász magyarázatai mellett, de legalábbis társaságban, barátokkal, vagy vendéglátóhelyen ízlelgetni, kóstolni? Valahogy mindig ott van minden palack mellett az a hallgatólagos lehetőség, hogy ezt a valóságos és létező dolgot, a bort a maga teljességében megismerni mégiscsak a termőhelyen, a termelő által, a természetben lehet.
Azért esett a Generosára a választásom, mert ez a még mindig ritkán látott szőlőfajta igazán jól eltalált formában tolakodott a szemem elé, monthatni sokkal ütősebb és izgalmasan letisztult dizájnnal, mint például a Frittmané. Lám, ennyit számít a borcimke és a kapszula. Annyi mindent elhiszünk neki... Egy ígéret. Másfelől Dr. Hajdú Edit "gyermeke" egyre több marketinget kap, mint "új hungarikum", meg "ígéretes fajtabor" (tessék rákeresni a generosa és hungarikum kulcsszavakra), egyesek egyesenen az Irsai Olivér meredeken ívelő karrierjét jósolják neki.
Én visszafogottabb optimizmussal lennék, de tagadhatatlan, hogy tükrösen tiszta, üde, világos almazöld színű ital. Semlegesebb, királyleánykát idéző illattal köszön és azután is sejtelmesen zárkózott, de hamvas és enyhén virágos marad az illata, bár a tiszta alkohol kissé élesebben kiütközik benne. Szájban a lendületes savak nem uralják el, de egyértelművé teszik, hogy egy jóféle fröccsborról van szó. Reduktív iskolázottságú, körtés, citrusos, talán birses beütéssel, pici grapefruitos kesernyével feldobott, tavaszias ízvilágú, könnyed bor, amit árfekvése is fröccsnek predesztinál. És tényleg, részemről ezentúl inkább egy Generosa, mint egy arany sárfehér. Szerettem szomjoltó, frissítő, őszinte, kristálytiszta és ropogós karakterét.
Ha már viszont a hungarikum fajták és felívelő karrierek kerülnek terítékre, még mindig inkább a furmintnak, netán a Vulcanusnak van nagyobb esélye szerény véleményem szerint, legalábbis a nemzetközi borbecsüs szemszögéből nézve.
