Narancsbor
A csapból víz folyik. A borszakírók tollából pedig újabban más sem, mint a narancsborról szóló cikkek tömege. Szembe kell néznem a ténnyel: a narancsborból hamarosan divatot csinálnak.
Mi az a narancsbor? Ezt a kérdést fel kellett tennem magamnak, mert a borbecsüs képzés tananyaga nem említi, és gyakorlatban sem volt hozzá még szerencsém. Ami azt illeti, erősen megoszlanak a vélemények, hogykell-e sajnálni vagy sem azt, hogy még nem ittam ilyet...
Keresgéltem a neten, és mivel tényleg mindenhol erről beszélnek, külföldön, itthon egyaránt, így hamar összeállt a kép. Először is: a narancsbornak semmi köze a narancshoz, csak a színe hajaz a naracshéjra egy kicsit (ezt mondjuk sejtettem). De csak egy kicsit, sokan sietnek inkább borostyánszín bornak hívni ezt a terméket. Tényleg, arra jobban hasonlít. Másodszor: a narancsbor tulajdonképpen fehérbor, csak vörösbor-készítési technikával, héjon erjesztik. A héjkontaktustól kioldódnak a csersavak, és számtalan más színező anyag a héjból, ettől lesz karakteresen más, mint a fehérbor, és a színe is ezért sötétebb. Nem mellesleg a hosszú, sokszor hónapokig tartó héjkontaktustól a bor eltarthatósága kénes kezelés nélkül is megnő, tehát "természetesebb".
Aha, szóval ez a kulcsszó. Íme, aki bukik az organikus szőlőből készült borra, az bukni fog a narancsborra is, mert "természetesebb". Megtudom, hogy főként Észak-Olaszországban és az Isztrián, meg Szlovéniában tömeges a narancsbor termelés. Látom, le vagyok maradva, hiszen Magyarországon többen jegyeznek már forgalomba hozott narancsborokat. Demeter Zoltán, Pálffy Gyula, Bodrog Borműhely furmint narancsbor, stb. Egész hosszú a sor.
Ígérem, hogy meg fogom kóstolni egyszer. Amit így látatlanban és kipróbálatlanul gondolok, azt viszont vitaindítóként leírnám ide.
Tényleg elég megosztó véleményeket olvastam arról (nagyon kifinomult szájaktól is), hogy érdemes-e, vagy sem, és hogy mire jó a narancs bor (állítólag inkább külön szóban kell írni, tényleg, amúgy csupa cellulitisz-kezelésről szóló cikk jön föl a keresőkben). Készséggel elhiszem, hogy több ezer éves technológiáról van szó, pláne, hogy tök logikus ötlet kipróbálni, mi lesz egy fehér szőlőből, ha úgy bánunk vele, mint egy vörössel. Itt van például a Skrabski Pink, ott is az a marketing ötlet, hogy erjesszük ki az amúgy "szürke" szürkebarátot héján, és tessék: kapunk egy természetes rozé bort. A traminivel ugyanúgy meg lehet tenni, kérdés, hogy jobb lesz-e tőle. Aztán ott van a hagyományos, aszú melletti borkészítési tehcnika Tokajban, jelesül a fordítás, amelyiknek szintén kicsit tannikus lesz a végeredménye, hiszen az aszútésztát belefordítják erjedőben lévő murciba, és együtt erjesztik hosszabb-rövidebb ideig. Szóval nem példa nélküli a narancsbor technika mainapság sem, csak talán nem foglalkozunk eleget a fordítással. (A derék aszúszemekről még egy harmadik bőrt is lehúznak a máslással, amikor az aszúbor seprőjét felengedik kiforrt újborral, de ez már más lapra tartozik). Szóval az én véleményem az, hogy ha valami újdonságot csinálunk, annak legyen értelme, és legyen jó. A bor történelme tényleg több ezer éves, a magam részéről bízom abban, hogy az egyes vidékeken már kikísérletezték az emberek, hogy minek van, és minek nincs értelme. Valamiért a fehérbor héj nélkül vált hagyománnyá a világon. Valamiért a vörösbor héjjal. A portói keletkezésének szintén megvan a maga oka - a könnyebb szállíthatóság -, akárcsak a madeira, a vinho verde, a recioto della Valpolicella, no meg a Cognac, és még sorolhatnánk hányféle italnak. De ha a narancsbor Grúziában őshonos, az éppen nem jelenti, hogy nálunk is narancsbort kellene készíteni. Persze, színesíti a borok világát, de maradjon ott, ahol jól érzi magát. Elvégre: mi magyarok is oda vagyunk Somlóért, legkisebb borvidékünkért. Mégis: amikor pedig megkóstoltattam a londoni WSET egyik oktatójával a Kreinbacher Taposó-kútját, hát tisztesség ne essék szólván, majdnem köpködni kezdett. Szóval messze jártam attól, hogy nemzetközi őrületet indítsak el vele.
Valahogy így vagyok a narancs borral. Ha a divat miatt kötelező szeretni, akkor nem fog menni. Csak akkor, ha tényleg jó.
(Írta: borbecsüs)
